P. Chris 🇭🇺

A bringanatura és a MAKETUSZ közös akciójában meghírdetett túrán való részvétel: a választás (szavazás) napján több, mint állampolgári kötelezettség :-) Ahogy az is, hogy -vasárnap lévén- a táskáKban elfért némi laposüveg, illetve dobozos sör, nameg a kollégáknál a jó hangulat... A vonatozásos, gázolajszagú időutazás hamar elrepült, hisz' a téma természetesen NEM a politika, hanem inkább a túra, a látnivalók, és a bringa, nameg a tevek-tervek-tervek. Na de maradjunk a témánál, amely remek alapot szolgáltatott akkor is és most is, amikor megalkották: ez a Horizont biciklis túramozgalom. Erre a szakaszra éppen egy komolyabb (értsd 50% feletti) "aszfaltozás" jutott, amelyről mindig inkább a munkások jutnak az eszembe, de amikor megteszed az első métereket - a Börzsönnyel a háttérben - már garantáltan nem a lapátnak támaszkodó melósok fognak az eszedbe jutni... :-) Nógrád megye, és a Nyugat-Cserhát dimbes-dombos tájain kezdődött tehát a túra, és ismerve a csapat nagy részét: fogékonyak voltak a látnivalókra a természeti szépségekre, így világos volt, hogy nem csak az aszfaltot fogjuk ma bámulni. Nógrád vára, vagy éppen a Várhegyi Kilátó, olyan ikonikus helyszínek mentén, mint Királyrét, vagy Törökmező igazán tartalmas túra, benne: erdei rövidebb szakaszokkal az ébredő (?) tavasszal remek összképet adott. Természetesen a látvány és a szabadjára engedett gondolatok újabb túrák további tervezetét vetítették előre, kifogyhatatlan ötletekkel, amelyeket a közeljövőben biztosan beírunk majd a naptárunkba - pirossal - Érdekes volt látni Királyrétet, úgy kb 30 év után, és egyből felismerni:....mert vannak olyan helyek az országban - ahol jó értelmében véve - megáll az idő. Ilyen volt Törökmező is, amelyben a Turistaház még "Királyréten" is túltett: kevés változtatással, de ugyanúgy jelen voltak a múlt nyomai az "1000" éves cserépkályhával, meg a megaretro hangulattal... - de kell ez is, nem? A túra vége felé közeledve egy nem várt hosszú single trail következett a Zebegény fölötti erdőkben, amely kivívta a csapat nagy részének maximális elégedettségét. Gyorsan ki is fejtettük közös neveTőre hozott véleményünkkel (k'va jó volt....), amelyet a közkedvelt pecsételőhely melletti MÓKUS "kocsmában" azonnal le is öblítettünk...Hahahha A hátralévő 8 Km, Nagymarosig a Duna mellett még egy idilli látványt nyújtott az egyébként remekül sikerült túra - záró akkordjaként. Köszönöm mindazoknak akik ma is a Horizont élménytúrát választották!

*11 videó a komment szekcióban* Egész biztos, hogy, ha Velence, akkor az emberek 99%-a a Tóra gondol. Nos, a NaTuraTársak: nem. Mi egy picit feljebb: a hegyekre koncentráltunk a mai napon, amely az előrejelzések szerint (is) izgalmasnak ígérkezett. 4 fanatikus gondolta úgy, hogy belevág ebbe a kb 45 Km-es túrába, amely egy -mindannyiunk számára- ismeretlen terület MTB-szempontból, csábítóan hangzott a "Pákozdi Ingókövek", vagy éppen a "Nadapi Ősmasszívum". Mivel az időjárás-előrejelzés ismét tévedett: ezúttal adott kb 2,5 órát arra, hogy minden gond nélkül sorra vegyük azokat az út-pontokat, amelyeket a megújított, és immár magyarul is beszélő Komoot-frissítés és Galamb Gábor megoldott. A címben szereplő "kimaxolás" változatos helyekre vitt: források, az ingókövek-terület, de voltak benne romos kastélyOK is ; viszont ismét adódtak olyan (visszatérő) kérdések, mint "hol az út?" vagy "hogyan tudnánk rövídíteni?". - Ezek adják a túra kihívásait, amely sokszor poénba csapnak át - és tesz emlékezetessé egy-egy szituációt. De olyan is akadt, hogy 10 szarvas rohant velünk párhuzamosan, kb 5 percen keresztül Pátka és Lovasberény között egy mezőn - mik ezek, ha nem felejthetetlen élmények? Nyilván a beígért eső és cudar időjárás sem maradhatott el: a Pátkai Víztározó (0 víz volt benne) gátjánál a széllel kifejezetten: ""bringázásra alkalmas"" kombót alkottak így "ketten"... - de láthatjátok: túléltük :-) A túra végén a telefonok is megmakkantak (lehet, hogy kevés vizet kaptak?) így a beígért ősmasszívum és a Balti alappont kimaradt, viszont mindenki egybehangzó véleménye szerint ezeket egy következő Velencei kimaxolás No2. alkalmával teljesíteni fogjuk. Erre mi magunk vagyunk a garancia! A túrát az időjárási anomáliák miatt 4*-osra értékelem, de a hangulat és a társaság ma ismét 5*-ot érdemel.

*Video a comment szekcióban* A túra a "random" kategóriába sorolható, amely nem tervezett útvonalakon haladt, amelyeket nagy részben már korábban bejártam, viszont van benne egy olyan rész: "meglepetés", amelyet kiemelnék. A meglepetés maga a 24 Ökrös-hegy irányába az single trail, amely tulajdonképpen hosszú is volt, látványos is volt, technikás is volt, és a végén pedig egy csodálatos körpanorámában teljesedett ki. Ezzel a mai nap legérdekesebb, legszebb részét produkálta. Ha semmi mást, de ezt a túrarészletet mindenkinek figyelmébe ajánlom, mert ez egy pazar élményt fog adni." - a videó is erről szól, sőt, itt a Komootban ezt a szegmenst külön ki fogom emelni.

* 7 db videó a Comment szekcióban * Szóval: megismételt túra... Az előzmény ugyebár az volt, hogy 10 cm hóban, és hófuvásban elakadtunk a Hajagokra vezető úton, így akkor inkább a visszafordulás mellett döntöttünk. Most azomban már teljesen más képet mutatott a természet, és így egybehangzó véleményünk volt: az ismétlés. Semmi unalmas pillanat semmi eseménytelenség. Aki gyakorlott erdőjáró -az tudja- hogy a természet minden évszakban "új ruhát" vesz fel, és majdhogynem felismerhetetlenül megváltozik. Most a medvehagyma "szezon" volt a Magas Bakonyban, amerre szem ellátott mindenhol az aljnövényzet gyakorlatilag egy "medvehagyma mező" volt. A látvány pazar.... - Az állatok is sokkal jobban mozgolódtak, 2 Gímszarvas rudlit, több kisebb csoport Dámszarvast, és őzet láthattunk. A "vadszag" igen gyakran jellemzően benne volt a levegőben. A Hubertlak környékén erdőírtás, a tó környékén emberek "hada" volt jellemző, de ez cseppet sem szegte kedvünk, főleg úgy, hogy tudtuk: a neheze még hátravan. Egy cseppet szineztük is a túrát: a Tiszta víz forrás felkeresése és a Fekete-séden való átjutás szintén olyan akciók voltak, amely nem tartozik bele a mindennapjainkba. A Hajagokat elérve szarvasok keresztezték utunkat és következhetett a meredek szögben való "szintlépés" helyenként igazi sziklakertekkel. A szintemelkedés drasztikusan növekedett - az akksi szintje pedig -értelem szerűen csökkent - A csúcsot -ezúttal- a Bars 504-es elhagyatott szocreál lokátorállomás jelentette (646m), ahonnan már csak lefele vezetett az út. Nos innentől kisebb megszakításokkal ugyan, de kb egybefüggően 6-7 Km lejtős szakasz is volt, nem is csoda, hogy eszméletlenül jól esett a hegymászás után. Így a túránk (végre) elérte célját: meg lett az utolsó 15 Km is.... Összességében nagyon változatos, sok élménnyel gazdagodva, kiadós lejtőzések után térhettünk be egy szintén kiadós ebédre Bakonybélbe. Talán nem is csoda, hogy ez a terület az egyik kedvencem - és ezt egyúttal javaslom másoknak is.